Miskolc, Erzsébet fürdő rekonstrukciója

KÉPGALÉRIA

ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ
(részlet az engedélyezési terv műszaki leírásából)

(Fürdőkrónika 1894-tól napjainkig)

Az Avasi templom lábánál, a város legszebb, legurbánusabb közterén Ádler Károly városi főmérnök tervei alapján 1894-ben felépült Miskolc város „gőzkádas fürdő és uszoda” épületegyüttese. A tisztasági közfürdőként funkcionáló épület az akkor alakuló „Papmalom tér” első, mindmáig a tér arculatát alapvetően meghatározó építészeti együttese.

Az 1910-es években már átalakítják, bővítik, nagyhagyományú fürdővárosok (Karlsbad, Marienbad) tanulmányozásával. Belső téralakítása alapvetően (ezen felújítások eredményeként) ekkor nyerte el a ma is látható formáját.

Az 1974-75-ös években került sor a legnagyobb mérvű építészeti rekonstrukcióra. Lefedték a Szinva patakot, elbontották a fűtőház kéményét és épületeit. Az épületegyüttes Avas felőli D-i és a Városház téri közpark felőli Ny-i arculata szinte teljesen megváltozott. Városképi jelentőségéhez méltatlan üzemi-ipari külsőt öltött, mely által az épület, mint egységes építészeti együttes megszűnt.

A fürdő mai képe a fentiekben leírt rekonstrukció eredménye.

Az 1980-as években is folytak belső munkálatok az épületben, de ezek inkább csak uszodatechnikai korszerűsítések voltak.

1994-ben a fürdő építésének 100 éves jubileumára az épület külső felújítása is napirenden volt, de a szándék csak szándék maradt.

1996. fordulópont a fürdő történetében. A város, amely korábban vagy döntő részvényese, vagy az államosítás után kizárólagos tulajdonosa volt, privatizációs pályázatot írt ki az Erzsébet fürdőre. A pályázat eredményeképpen a fürdő a Black Gold ’95. Rt. tulajdonába került.

AZ ERZSÉBET-FÜRDŐ KOMPLEX REKONSTRUKCIÓJÁNAK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJA

· Az épületkomplexum közfürdő jellegének megváltoztatása, illetve fejlesztése oly’ módon, hogy az a legkorszerűbb európai normáknak is megfeleljen, úgy a higiéniai feltételek, a közönség kiszolgálás tekintetében, mint építészeti, belsőépítészeti színvonalában. (Csak zárójelben utalunk arra, hogy az 1910-es évekbeli felújítás és bővítés pontosan ezeket a célokat fogalmazta és valósította meg.)
· Funkcióbővítéssel alkalmassá tenni a gyógyterápia (különösebben a hidroterápia, jellegen túl, a szabadidő hasznos eltöltésére. Céljaink közé tartozik a sportos, játékos tevékenységek fejlesztése is meghatározó szempont, eleget téve a prevenció, a rekreáció és a regenerációs követelményrendszereknek is.

Ádler károly-féle homlokzat:

1. alapvető cél a teljes homlokzatrekonstrukció, az eredeti 1894-es állapot visszaállítása, a tégla-vakolatsávos architektúra korabeli állapotának „megmutatása”, különösen az alkalmazott színek és vakolatornamentika tekintetében.
2. homlokzati nyílászáró szerkezetek eredeti formában és méretben való felújítása, illetve szükség esetén teljes cseréje,
3. a sarkokon lévő nyílásmotívumok kibontása után hajlított ragasztott biztonsági üveggel történő beüvegezése.
4. gipsz illetve vakolat anyagú díszítő tagozatok kiegészítése, illetve szükség szerinti újragyártása.
5. a tető-felületek és a kupola fedése egységesen előpatinázott vm-zinc fedésre cserélendő, az eredeti bádogos-kovácsoltvas díszek helyreállításával, illetve pótlásával. az oldalszárnyakon függőleges francia (lécezett) fedéssel.
6. főbejárati ajtó fölé üvegezett előtető „korabeli” építészeti megfogalmazással.
7. a kupola két vakablakának megnyitása, mozgássérült bejárat kialakítása rámpával.